Johannesz Hürkánosz: két zsidó főpap neve. - I. (ur. Kr. e. 134-104): Makkabeus Simon 3. fia, főpap és népvezér. Neve Szt Jeromos és mások szerint a. m. 'a hürkániaiak legyőzője', de valószínűbb, hogy 'Hürkániából származó'-t jelent. Apja meggyilkolása után hatalmába kerítette Jeruzsálemet, mielőtt még sógora, Ptolemeusz, aki Jerikó parancsnoka volt, kiterjesztette volna uralmát (1Mak 16,19-21). További adatokat csak világi tárgyú forrásokból ismerünk: a zsidóellenes VII. Antiokhosz Szidetesz ostrom alá vette Jeruzsálemet, és csak akkor vonult el, amikor a zsidók nemcsak arra kötelezték magukat, hogy évi 500 talentumot fizetnek, hanem arra is, hogy a Júdea határain kívül meghódított ter-ekért is adóznak, sőt túszokat is küldenek. A Rómához fordulás és az ennek köszönhető senatus consultum nem használt semmit. Míg Antiokhosz utódai Szíriában voltak elfoglalva, ~ kiterjesztette uralmát: elfoglalta Medébát, Szichemet, a Gerizim hegyét (a szamariaiak leigázása, az ottani tp. lerombolása), Adorát és Marizát. Ekkor telepítették be zsidókkal →Idumeát, s attól fogva a Makkabeusok a vallásszabadságon túl már pol. hatalmuk kiszélesítésére is törekedtek. Mivel ~t már nem vallási szempontok vezérelték, szakított a →farizeusokkal, és a →szadduceusokhoz pártolt. Uralma alatt a zsidó állam független lett Szíriától, ter-e túlterjedt az egykori D-i országrész határain. Júdea pusztájában felépítette a →Hürkánia erődöt. Utóda fia, Arisztobulosz lett. - II. (ur. Kr. e. 63-40): I. ~ unokája, Alexander Jannaiosz és Salome Alexandra fia. Anyja uralkodása idején volt főpap, annak halála után (67) összeütközésbe került testvérével, Arisztobulusszal, és minden idegen befolyást megengedett, csak hogy saját hatalmát gyarapítsa. E testvérháború közben terjesztette ki hatalmát Róma Judeára. Amikor Kr. e. 40: a párthusok fogságába esett, Heródest nevezték ki Judea királyává. A Bibliában nem említik a nevét. Be.Gy.

Josephus: Ant. 13,8; 14,5; 15.1; Bellum 1.8-13. - KL II:345. - Schürer-Vermes I:200, 268. - BL:877.